Sloka 355: Difference between revisions
imported>Vij Added sloka content |
imported>Vij Added sloka content |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
== Sloka 355 == | == Sloka 355 == | ||
=== Sloka (श्लोक) === | |||
<pre> | <pre> | ||
शान्तो दान्तः परमुपरतः क्षान्तियुक्तः समाधिं | |||
कुर्वन्नित्यं कलयति यतिः स्वस्य सर्वात्मभावम् । | |||
तेनाविद्यातिमिरजनितान्साधु दग्ध्वा विकल्पान् | |||
ब्रह्माकृत्या निवसति सुखं निष्क्रियो निर्विकल्पः ॥ ३५५ ॥ | |||
</pre> | </pre> | ||
=== पदच्छेद / Padaccheda === | |||
शान्तः | |||
दान्तः | |||
परमुपरतः | |||
क्षान्तियुक्तः | |||
समाधिं | |||
कुर्वन् | |||
नित्यम् | |||
कलयति | |||
यतिः | |||
स्वस्य | |||
सर्वात्मभावम् | |||
तेन | |||
अविद्या-तिमिर-जनितान् | |||
साधु | |||
दग्ध्वा | |||
विकल्पान् | |||
ब्रह्माकृत्या | |||
निवसति | |||
सुखम् | |||
निष्क्रियः | |||
निर्विकल्पः | |||
=== Transliteration (लिप्यांतरण) === | |||
śāntaḥ dāntaḥ paramuparataḥ kṣāntiyuktaḥ samādhiṁ kurvannityaṁ kalayati yatiḥ svasya sarvātma-bhāvam | tenāvidyā-timira-janitān sādhu dagdhvā vikalpān brahmākṛtyā nivasati sukhaṁ niṣkriyo nirvikalpaḥ || 355 || | |||
=== Translation (अनुवाद) === | |||
The ascetic, who is peaceful, self-controlled, and detached, having constant meditation, perceives his oneness with all; thus, having destroyed all ignorance-born delusions, he remains in bliss, inactive and free of doubts. | |||
- Word | === Word-by-Word Meaning (अन्वय के साथ शब्दार्थ) === | ||
{| class="wikitable" | |||
|- | |||
! Sanskrit (संस्कृत) !! English Meaning (अर्थ) !! Hindi Meaning (हिंदी अर्थ) | |||
|- | |||
| शान्तः (śāntaḥ) || peaceful || शांत | |||
|- | |||
| दान्तः (dāntaḥ) || self-controlled || संयमी | |||
|- | |||
| परम-उपरतः (param-uparataḥ) || supremely detached || परम विरक्त | |||
|- | |||
| क्षान्तियुक्तः (kṣāntiyuktaḥ) || endowed with forgiveness || क्षमा से युक्त | |||
|- | |||
| समाधिं (samādhiṁ) || meditation || समाधि | |||
|- | |||
| कुर्वन् (kurvan) || performing || करते हुए | |||
|- | |||
| नित्यम् (nityam) || constantly || हमेशा | |||
|- | |||
| कलयति (kalayati) || perceives || अनुभव करता है | |||
|- | |||
| यतिः (yatiḥ) || ascetic || यति | |||
|- | |||
| स्वस्य (svasya) || his own || अपने | |||
|- | |||
| सर्वात्म-भावम् (sarvātma-bhāvam) || oneness with all || सर्वात्म भाव | |||
|- | |||
| तेन (tena) || by him || उसके द्वारा | |||
|- | |||
| अविद्या-तिमिर-जनितान् (avidyā-timira-janitān) || ignorance-born || अविद्या के कारण उत्पन्न | |||
|- | |||
| साधु (sādhu) || well || अच्छे से | |||
|- | |||
| दग्ध्वा (dagdhvā) || having destroyed || जला देने के बाद | |||
|- | |||
| विकल्पान् (vikalpān) || delusions || विकल्प | |||
|- | |||
| ब्रह्माकृत्या (brahmākṛtyā) || in the form of Brahman || ब्रह्म रूप में | |||
|- | |||
| निवसति (nivasati) || resides || निवास करता है | |||
|- | |||
| सुखम् (sukham) || bliss || आनंद | |||
|- | |||
| निष्क्रियः (niṣkriyaḥ) || inactive || निष्क्रिय | |||
|- | |||
| निर्विकल्पः (nirvikalpaḥ) || free of doubts || संशयरहित | |||
|} | |||
- | === कर्ता-क्रिया-विधान / S-V-O Tuples === | ||
{| class="wikitable" | |||
|+ कर्ता-क्रिया-विधान / Subject-Verb-Object (S-V-O) Tuples | |||
! कर्ता (Subject) !! क्रिया (Verb) !! विधान (Object) !! अंग्रेज़ी अनुवाद / English Translation !! हिंदी अनुवाद / Hindi Translation | |||
|- | |||
| यतिः || कलयति || सर्वात्मभावम् || The ascetic perceives oneness with all. || यति सर्वात्म भाव का अनुभव करता है। | |||
|- | |||
| यतिः || दग्ध्वा || विकल्पान् || The ascetic destroys delusions. || यति विकल्प को नष्ट करता है। | |||
|- | |||
| यतिः || निवसति || सुखम् || The ascetic resides in bliss. || यति सुख में निवास करता है। | |||
|} | |||
=== Important Concepts (महत्वपूर्ण अवधारणाएँ) === | |||
* [[śānti|śānti (शान्ति)]] | |||
* [[dama|dama (दम)]] | |||
* [[kṣānti|kṣānti (क्षान्ति)]] | |||
* [[samādhi|samādhi (समाधि)]] | |||
* [[sarvātma-bhāva|sarvātma-bhāva (सर्वात्म-भाव)]] | |||
* [[avidyā|avidyā (अविद्या)]] | |||
* [[brahman|brahman (ब्रह्म)]] | |||
* [[nirvikalpa|nirvikalpa (निर्विकल्प)]] | |||
=== Categories (वर्गीकरण) === | |||
* Meditation | |||
* Self-realization | |||
* Detachment | |||
* Bliss | |||
=== Commentary (टीका) === | |||
In this sloka, the characteristics of a '''yati''', or ascetic, are elucidated. The '''yati''' remains peaceful ('''śāntaḥ''') and in control over his senses ('''dāntaḥ'''), exhibits supreme detachment ('''param-uparataḥ''') and is endowed with forgiveness ('''kṣāntiyuktaḥ'''). Engaging constantly in '''samādhi''', this ascetic perceives the oneness of all beings ('''sarvātma-bhāvam'''). His realization is profound, eradicating ignorance-induced misconceptions ('''avidyā'''). The '''yati''', by understanding his essential nature as '''brahman''', achieves a state of joyous peace, existing without action ('''niṣkriyaḥ''') and free from doubts ('''nirvikalpaḥ'''). This sloka beautifully illustrates the journey towards spiritual enlightenment and ultimate liberation. | |||
''' | ''' | ||
Latest revision as of 13:14, 1 February 2025
Sloka 355
Sloka (श्लोक)
शान्तो दान्तः परमुपरतः क्षान्तियुक्तः समाधिं कुर्वन्नित्यं कलयति यतिः स्वस्य सर्वात्मभावम् । तेनाविद्यातिमिरजनितान्साधु दग्ध्वा विकल्पान् ब्रह्माकृत्या निवसति सुखं निष्क्रियो निर्विकल्पः ॥ ३५५ ॥
पदच्छेद / Padaccheda
शान्तः दान्तः परमुपरतः क्षान्तियुक्तः समाधिं कुर्वन् नित्यम् कलयति यतिः स्वस्य सर्वात्मभावम् तेन अविद्या-तिमिर-जनितान् साधु दग्ध्वा विकल्पान् ब्रह्माकृत्या निवसति सुखम् निष्क्रियः निर्विकल्पः
Transliteration (लिप्यांतरण)
śāntaḥ dāntaḥ paramuparataḥ kṣāntiyuktaḥ samādhiṁ kurvannityaṁ kalayati yatiḥ svasya sarvātma-bhāvam | tenāvidyā-timira-janitān sādhu dagdhvā vikalpān brahmākṛtyā nivasati sukhaṁ niṣkriyo nirvikalpaḥ || 355 ||
Translation (अनुवाद)
The ascetic, who is peaceful, self-controlled, and detached, having constant meditation, perceives his oneness with all; thus, having destroyed all ignorance-born delusions, he remains in bliss, inactive and free of doubts.
Word-by-Word Meaning (अन्वय के साथ शब्दार्थ)
| Sanskrit (संस्कृत) | English Meaning (अर्थ) | Hindi Meaning (हिंदी अर्थ) |
|---|---|---|
| शान्तः (śāntaḥ) | peaceful | शांत |
| दान्तः (dāntaḥ) | self-controlled | संयमी |
| परम-उपरतः (param-uparataḥ) | supremely detached | परम विरक्त |
| क्षान्तियुक्तः (kṣāntiyuktaḥ) | endowed with forgiveness | क्षमा से युक्त |
| समाधिं (samādhiṁ) | meditation | समाधि |
| कुर्वन् (kurvan) | performing | करते हुए |
| नित्यम् (nityam) | constantly | हमेशा |
| कलयति (kalayati) | perceives | अनुभव करता है |
| यतिः (yatiḥ) | ascetic | यति |
| स्वस्य (svasya) | his own | अपने |
| सर्वात्म-भावम् (sarvātma-bhāvam) | oneness with all | सर्वात्म भाव |
| तेन (tena) | by him | उसके द्वारा |
| अविद्या-तिमिर-जनितान् (avidyā-timira-janitān) | ignorance-born | अविद्या के कारण उत्पन्न |
| साधु (sādhu) | well | अच्छे से |
| दग्ध्वा (dagdhvā) | having destroyed | जला देने के बाद |
| विकल्पान् (vikalpān) | delusions | विकल्प |
| ब्रह्माकृत्या (brahmākṛtyā) | in the form of Brahman | ब्रह्म रूप में |
| निवसति (nivasati) | resides | निवास करता है |
| सुखम् (sukham) | bliss | आनंद |
| निष्क्रियः (niṣkriyaḥ) | inactive | निष्क्रिय |
| निर्विकल्पः (nirvikalpaḥ) | free of doubts | संशयरहित |
कर्ता-क्रिया-विधान / S-V-O Tuples
| कर्ता (Subject) | क्रिया (Verb) | विधान (Object) | अंग्रेज़ी अनुवाद / English Translation | हिंदी अनुवाद / Hindi Translation |
|---|---|---|---|---|
| यतिः | कलयति | सर्वात्मभावम् | The ascetic perceives oneness with all. | यति सर्वात्म भाव का अनुभव करता है। |
| यतिः | दग्ध्वा | विकल्पान् | The ascetic destroys delusions. | यति विकल्प को नष्ट करता है। |
| यतिः | निवसति | सुखम् | The ascetic resides in bliss. | यति सुख में निवास करता है। |
Important Concepts (महत्वपूर्ण अवधारणाएँ)
- śānti (शान्ति)
- dama (दम)
- kṣānti (क्षान्ति)
- samādhi (समाधि)
- sarvātma-bhāva (सर्वात्म-भाव)
- avidyā (अविद्या)
- brahman (ब्रह्म)
- nirvikalpa (निर्विकल्प)
Categories (वर्गीकरण)
- Meditation
- Self-realization
- Detachment
- Bliss
Commentary (टीका)
In this sloka, the characteristics of a yati, or ascetic, are elucidated. The yati remains peaceful (śāntaḥ) and in control over his senses (dāntaḥ), exhibits supreme detachment (param-uparataḥ) and is endowed with forgiveness (kṣāntiyuktaḥ). Engaging constantly in samādhi, this ascetic perceives the oneness of all beings (sarvātma-bhāvam). His realization is profound, eradicating ignorance-induced misconceptions (avidyā). The yati, by understanding his essential nature as brahman, achieves a state of joyous peace, existing without action (niṣkriyaḥ) and free from doubts (nirvikalpaḥ). This sloka beautifully illustrates the journey towards spiritual enlightenment and ultimate liberation.