<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://iks.bhu.edu.in/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Sbg_5.6_scanand</id>
	<title>Sbg 5.6 scanand - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Sbg_5.6_scanand"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_5.6_scanand&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-28T18:00:56Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.3</generator>
	<entry>
		<id>https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_5.6_scanand&amp;diff=8186&amp;oldid=prev</id>
		<title>imported&gt;Vij: Added {content_identifier} content</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_5.6_scanand&amp;diff=8186&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-12-04T06:17:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Added {content_identifier} content&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Sanskrit Commentary By Sri Anandgiri&lt;br /&gt;
।।5.6।।यदि यथोक्तज्ञानपूर्वकसंन्यासद्वारा कर्मिणामपि श्रेयोवाप्तिरिष्टा तर्हि संन्यासस्यैव श्रेयस्त्वं प्राप्तमिति चोदयति&lt;br /&gt;
एवं तर्हीति।&lt;br /&gt;
संन्यासस्य श्रेष्ठत्वे कर्मयोगस्य प्रशस्यत्ववचनमनुचितमित्याह&lt;br /&gt;
कथं तर्हीति।&lt;br /&gt;
पूर्वोक्तमेवाभिप्रायं स्मारयन्परिहरति&lt;br /&gt;
शृण्विति।&lt;br /&gt;
कर्मयोगस्य विशिष्टत्ववचनं तत्रेति परामृष्टम्। तदेव कारणं कथयति&lt;br /&gt;
त्वयेत्यादिना।&lt;br /&gt;
केवलं विज्ञानरहितमिति यावत्। तयोरन्यतरः कः श्रेयानितीतिशब्दोऽध्याहर्तव्यः। त्वदीयं प्रश्नमनुसृत्य तदनुगुणं प्रतिवचनं ज्ञानमनपेक्ष्य तद्रहितात्केवलादेव संन्यासाद्योगस्य विशिष्टत्वमिति यथोक्तमित्याह&lt;br /&gt;
तदनुरूपमिति।&lt;br /&gt;
ज्ञानापेक्षः संन्यासस्तर्हि कीदृगित्याशङ्क्याह&lt;br /&gt;
ज्ञानेति।&lt;br /&gt;
तर्हि कर्मयोगे कथं योगशब्दः संन्यासशब्दो वा प्रयुज्यते तत्राह&lt;br /&gt;
यस्त्विति।&lt;br /&gt;
तादर्थ्यात्परमार्थज्ञानशेषत्वादिति यावत्। तदेव तादर्थ्यं प्रश्नपूर्वकं प्रसाधयति&lt;br /&gt;
कथमित्यादिना।&lt;br /&gt;
कर्मानुष्ठानाभावे बुद्धिशुद्ध्यभावात्परमार्थसंन्यासस्य सम्यग्ज्ञानात्मनो न प्राप्तिरिति व्यतिरेकमुपन्यस्यान्वयमुपन्यस्यति&lt;br /&gt;
योगेति।&lt;br /&gt;
पारमार्थिकः सम्यग्ज्ञानात्मकः। सामग्र्यभावे कार्यप्राप्तिरयुक्तेति मत्वाह&lt;br /&gt;
दुःखमिति।&lt;br /&gt;
योगयुक्तत्वं व्याचष्टे&lt;br /&gt;
वैदिकेनेति।&lt;br /&gt;
ईश्वरस्वरूपस्य सविशेषस्येति शेषः। ब्रह्मेति व्याख्येयं पदमुपादाय व्याचष्टे&lt;br /&gt;
प्रकृत इति।&lt;br /&gt;
तत्र ब्रह्मशब्दप्रयोगे हेतुमाह&lt;br /&gt;
परमात्मेति।&lt;br /&gt;
लक्षणशब्दो गमकविषयः। संन्यासे ब्रह्मशब्दप्रयोगे तैत्तिरीयकश्रुतिं प्रमाणयति&lt;br /&gt;
न्यास इति।&lt;br /&gt;
कथं संन्यासे हिरण्यगर्भवाची ब्रह्मशब्दः प्रयुज्यते द्वयोरपि परत्वाविशेषादित्याह&lt;br /&gt;
ब्रह्म हीति।&lt;br /&gt;
ब्रह्मशब्दस्य संन्यासविषयत्वे फलितं वाक्यार्थमाह&lt;br /&gt;
ब्रह्मेत्यादिना।&lt;br /&gt;
नद्याः स्रोतांसीव निम्नप्रवणानि कर्मभिरतितरां परिपक्वकषायस्य करणानि सर्वतो व्यापृतानि निरस्ताशेषकूटस्थप्रत्यगात्मान्वेषणप्रवणानि भवन्तीति। कर्मयोगस्य परमार्थसंन्यासप्राप्त्युपायत्वे फलितमाह&lt;br /&gt;
अत इति।&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>imported&gt;Vij</name></author>
	</entry>
</feed>