<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://iks.bhu.edu.in/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Sbg_4.25_scjaya</id>
	<title>Sbg 4.25 scjaya - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Sbg_4.25_scjaya"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_4.25_scjaya&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-27T14:03:10Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.3</generator>
	<entry>
		<id>https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_4.25_scjaya&amp;diff=7543&amp;oldid=prev</id>
		<title>imported&gt;Vij: Added {content_identifier} content</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_4.25_scjaya&amp;diff=7543&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-12-04T06:11:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Added {content_identifier} content&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Sanskrit Commentary By Sri Jayatritha&lt;br /&gt;
।।4.25।।उत्तरप्रकरणप्रतिपाद्यं बुद्ध्यारोहार्थमाह&lt;br /&gt;
यज्ञे&lt;br /&gt;
ति। सामान्यतः कर्मस्वरूपमुक्तम् तच्च यज्ञादिभेदभिन्नम्। तत्रनायं लोकोऽस्ति 4।31 इति वक्ष्यति तदनुपपन्नम् यत्याद्याश्रमविलोपप्रसङ्गादित्याद्याशङ्कानिरासार्थमिति शेषः। तत्रदैवं देवविषयं इति व्याख्यानमसत्।द्रव्ययज्ञाः 4।28 इत्यस्य पुनरुक्तत्वादिति भावेनाह&lt;br /&gt;
दैवमि&lt;br /&gt;
ति। एवं तर्हिकेचित् भगवन्तमुपासते इत्युक्तं स्यात्। तथा च नेयं यज्ञोक्तिरित्यत आह&lt;br /&gt;
स एवे&lt;br /&gt;
ति। स इति परामृष्टं दर्शयति&lt;br /&gt;
भगवदि&lt;br /&gt;
ति। भगवदुपासनस्य यज्ञत्वमिह कथं लभ्यते इत्यत आह&lt;br /&gt;
यज्ञमि&lt;br /&gt;
ति। भगवदित्यादिकं क्रियाविशेषणत्वप्रदर्शनार्थमेकमेव वाक्यम्। साधनं परित्यज्य धात्वर्थमात्रस्य विशेषणं क्रियाविशेषणम्। अवधारणार्थं दर्शयति&lt;br /&gt;
नान्यदि&lt;br /&gt;
ति। अन्यद्भगवदुपासनात्। अनेन एवशब्दो भिन्नक्रम इत्युक्तं भवति। दैवमेवोपासते नान्यदिति तु प्रकृतासङ्गतम्। केषाञ्चित्परमहंसानाम्। अन्येषां बाह्यकर्मणोऽपि भावात्। यद्वाकेषाञ्चित् इत्यस्यैव व्याख्यानं यतीनामिति।ब्रह्माग्नौ इत्यस्यआत्मानमात्मनैव मनसा वा ब्रह्मणैकीभावयन्ति इति व्याख्यानमसदिति भावेन यज्ञमित्येतद्व्याचष्टे&lt;br /&gt;
यज्ञमि&lt;br /&gt;
ति। भगवतो यज्ञशब्दार्थत्वं कुतः इत्यत आह&lt;br /&gt;
यज्ञेने&lt;br /&gt;
ति।यज्ञेन इत्यस्यार्थमाह&lt;br /&gt;
यज्ञेने&lt;br /&gt;
ति। एवशब्देनापव्याख्यानं निराकरोति। एवं चेद्यज्ञमित्यस्य कथमन्वयः इत्यत आह&lt;br /&gt;
यज्ञमि&lt;br /&gt;
ति। एतद्व्याख्यानमन्यत्रातिदिशति&lt;br /&gt;
इति सर्वत्रे&lt;br /&gt;
ति। अतिप्रसङ्गनिवारणायसर्वत्र इत्युक्तं विवृणोति&lt;br /&gt;
तमिति&lt;br /&gt;
। एवं तर्ह्यग्रतो जातं तं पुरुषं यज्ञं भगवन्तं प्रति बर्हिषि प्रौक्षन्नित्यर्थः स्यात्। स च निर्मूल इत्यत आह&lt;br /&gt;
उक्तं&lt;br /&gt;
चेति।&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>imported&gt;Vij</name></author>
	</entry>
</feed>