<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://iks.bhu.edu.in/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Sbg_2.18_scsh</id>
	<title>Sbg 2.18 scsh - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Sbg_2.18_scsh"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_2.18_scsh&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T23:18:43Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.3</generator>
	<entry>
		<id>https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_2.18_scsh&amp;diff=4121&amp;oldid=prev</id>
		<title>imported&gt;Vij: Added {content_identifier} content</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_2.18_scsh&amp;diff=4121&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-12-03T11:54:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Added {content_identifier} content&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Sanskrit Commentary By Sri Shankaracharya&lt;br /&gt;
।।2.18।।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
अन्तः विनाशः विद्यते येषां ते&lt;br /&gt;
अन्तवन्तः&lt;br /&gt;
। यथा मृगतृष्णिकादौ सद्बुद्धिः अनुवृत्ता प्रमाणनिरूपणान्ते विच्छिद्यते स तस्य अन्तः तथा&lt;br /&gt;
इमे देहाः&lt;br /&gt;
स्वप्नमायादेहादिवच्च अन्तवन्तः&lt;br /&gt;
नित्यस्य शरीरिणः&lt;br /&gt;
शरीरवतः&lt;br /&gt;
अनाशिनः अप्रमेयस्य&lt;br /&gt;
आत्मनः अन्तवन्त इति&lt;br /&gt;
उक्ताः&lt;br /&gt;
विवेकिभिरित्यर्थः। नित्यस्य  अनाशिनः इति न पुनरुक्तम् नित्यत्वस्य&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
द्विविधत्वात् लोके नाशस्य च। यथा देहो भस्मीभूतः अदर्शनं गतो नष्ट उच्यते। विद्यमानोऽपि यथा अन्यथा परिणतो व्याध्यादियुक्तो जातो नष्ट उच्यते। तत्र नित्यस्य अनाशिनः  इति द्विविधेनापि नाशेन असंबन्धः&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
अस्येत्यर्थः। अन्यथा पृथिव्यादिवदपि नित्यत्वं स्यात् आत्मनः तत् मा भूदिति नित्यस्य   अनाशिनः  इत्याह।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
अप्रमेयस्य न प्रमेयस्य प्रत्यक्षादिप्रमाणैः अपरिच्छेद्यस्येत्यर्थः।।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ननु आगमेन आत्मा परिच्छिद्यते प्रत्यक्षादिना च पूर्वम्। न आत्मनः स्वतःसिद्धत्वात्। सिद्धे हि आत्मनि प्रमातरि प्रमित्सोः प्रमाणान्वेषणा भवति। न हि पूर्वम् इत्थमहम्  इति आत्मानमप्रमाय पश्चात् प्रमेयपरिच्छेदाय प्रवर्तते। न हि आत्मा नाम कस्यचित् अप्रसिद्धो भवति। शास्त्रं तु अन्त्यं प्रमाणम् अतद्धर्माध्यारोपणमात्रनिवर्तकत्वेन प्रमाणत्वम् आत्मनः प्रतिपद्यते न तु अज्ञातार्थज्ञापकत्वेन। तथा च श्रुतिः  यत्साक्षादपरोक्षाद्ब्रह्म य आत्मा सर्वान्तरः इति।।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
यस्मादेवं नित्यः अविक्रियश्च आत्मा तस्मात् युध्यस्व युद्धात् उपरमं मा कार्षीः इत्यर्थः।।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
न हि अत्र युद्धकर्तव्यता विधीयते युद्धे प्रवृत्त एव हि असौ शोकमोहप्रतिबद्धः तूष्णीमास्ते। अतः तस्य प्रतिबन्धापनयनमात्रं भगवता क्रियते। तस्मात् युध्यस्व इति अनुवादमात्रम्  न विधिः।।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
शोकमोहादिसंसारकारणनिवृत्त्यर्थं गीताशास्त्रम् न प्रवर्तकम् इत्येतस्यार्थस्य साक्षिभूते ऋचौ आनिनाय भगवान्।&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
यत्तु मन्यसे युद्धे भीष्मादयो मया हन्यन्ते अहमेव तेषां हन्ता इति एषा बुद्धिः मृषैव ते। कथम्&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>imported&gt;Vij</name></author>
	</entry>
</feed>