<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://iks.bhu.edu.in/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Sbg_15.3_scram</id>
	<title>Sbg 15.3 scram - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Sbg_15.3_scram"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_15.3_scram&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-18T12:25:16Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.3</generator>
	<entry>
		<id>https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_15.3_scram&amp;diff=17817&amp;oldid=prev</id>
		<title>imported&gt;Vij: Added {content_identifier} content</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://iks.bhu.edu.in/index.php?title=Sbg_15.3_scram&amp;diff=17817&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-12-04T09:47:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Added {content_identifier} content&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Sanskrit Commentary By Sri Ramanuja&lt;br /&gt;
।।15.3।।&lt;br /&gt;
अस्य&lt;br /&gt;
वृक्षस्य चतुर्मुखादित्वेन ऊर्ध्वमूलत्वं तत्संतानपरम्परया मनुष्याग्रत्वेन अधःशाखत्वं मनुष्यत्वे कृतैः कर्ममिः मूलभूतैः पुनः अपि अधः च ऊर्ध्वं च प्रसृतशाखत्वम् इति यथा इदं&lt;br /&gt;
रूपं&lt;br /&gt;
निर्दिष्टं&lt;br /&gt;
न तथा,संसारिभिः&lt;br /&gt;
उपलभ्यते।&lt;br /&gt;
मनुष्यः अहं देवदत्तस्य पुत्रो यज्ञदत्तस्य पिता तदनुरूपपरिग्रहः च इति एतावन्मात्रम् उपलभ्यते।तथा अस्य वृक्षस्य&lt;br /&gt;
अन्तो&lt;br /&gt;
विनाशः अपि गुणमयभोगेषु असङ्गकृतः इति न उपलभ्यते तथा अस्य गुणसङ्ग एव आदिः इति न उपलभ्यते। तस्य&lt;br /&gt;
प्रतिष्ठा च&lt;br /&gt;
अनात्मनि आत्माभिमानरूपम् अज्ञानम् इति&lt;br /&gt;
न&lt;br /&gt;
उपलभ्यतेप्रतितिष्ठति अस्मिन् एव इति हि अज्ञानम् एव अस्य प्रतिष्ठा।&lt;br /&gt;
एनम्&lt;br /&gt;
उक्तप्रकारं&lt;br /&gt;
सुविरूढमूलं&lt;br /&gt;
सुष्ठु विविधं रूढमूलम्&lt;br /&gt;
अश्वत्थं&lt;br /&gt;
सम्यग्ज्ञानमूलेन&lt;br /&gt;
दृढेन&lt;br /&gt;
गुणमयभोगासङ्गाख्येन&lt;br /&gt;
शस्त्रेण छित्त्वा ततः&lt;br /&gt;
विषयासङ्गाद् हेतोः&lt;br /&gt;
तत् पदं परिमार्गितव्यम्&lt;br /&gt;
अन्वेषणीयाम्&lt;br /&gt;
यस्मिन् गता भूयः&lt;br /&gt;
न निवर्तन्ते।कथम् अनादिकालप्रवृत्तो गुणमयभोगसङ्गः तन्मूलं च विपरीतज्ञानं निवर्तते इति अत्र आह --,अज्ञानादिनिवृत्तये&lt;br /&gt;
तम् एव च आद्यं&lt;br /&gt;
कृत्स्नस्य आदिभूतम्।मयाध्यक्षेण प्रकृतिः सूयते सचराचरम्। (गीता 9।10)अहं सर्वस्य प्रभवो मत्तः सर्वं प्रवर्तते।। (गीता 10।8)मत्तः परतरं नान्यत्किञ्चिदस्ति धनञ्जय। (गीता 7।7) इत्यादिषु उक्तम् आद्यं पुरुषम् एव शरणं&lt;br /&gt;
प्रपद्ये तम् एव&lt;br /&gt;
शरणं प्रपद्येत।&lt;br /&gt;
यतः&lt;br /&gt;
यस्मात् कृत्स्नस्य स्रष्टुः इयं गुणमयभोगसङ्ग&lt;br /&gt;
प्रवृत्तिः पुराणी&lt;br /&gt;
पुरातनी&lt;br /&gt;
प्रसृता।&lt;br /&gt;
उक्तं हि मया एव पूर्वम् एतत् -- दैवी ह्येषा गुणमयी मम माया दुरत्यया। मामेव ये प्रपद्यन्ते मायामेतां तरन्ति ते।। (गीता 7।14) इति।प्रपद्य इयतः प्रवृत्तिः इति वा पाठः। तम् एव च आद्यं पुरुषं प्रपद्य शरणमुपगम्य इयतः अज्ञाननिवृत्त्यादेःकृत्स्नस्य एतस्य साधनभूता प्रवृत्तिः पुराणी पुरातनी प्रसृता। पुरातनानां मुमुक्षूणां प्रवृत्तिः पुराणी पुरातना हि मुमुक्षवो माम् एव शरणम् उपगम्य निर्मुक्तबन्धाः संजाता इत्यर्थः।&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>imported&gt;Vij</name></author>
	</entry>
</feed>